1. Pamutszövet: A leggyakrabban használt írtelenítési módszerek közé tartozik az enzimes írtelenítés, az lúgos írtelenítés, az oxidálószeres írtelenítés és a savas írtelenítés.
2. Ragasztóanyag: Az átméretezés a ragasztóanyag egyik kulcsfontosságú előkezelési folyamata. A ragasztóanyagot általában keményítőszuszpenzióval vonják be, ezért a BF7658 amilázt gyakran használják az enyvezéshez. Az enyvezési folyamat megegyezik a pamutanyag enyvezésével.
3. Tencel: A Tencel önmagában nem tartalmaz szennyeződéseket, és a szövési folyamat során főként keményítőből vagy módosított keményítőből álló iszapot alkalmaznak. Az iszap eltávolítására enzimes vagy lúgos oxigénes egyfürdős módszer alkalmazható.
4. Szójafehérje rostból készült szövet: amiláz használata az írtelenítéshez
5. Poliészter szövet (enyhítés és finomítás): Maga a poliészter nem tartalmaz szennyeződéseket, de a szintézis folyamatában kis mennyiségű (kb. 3% vagy kevesebb) oligomer található, így nem igényel erős előkezelést, mint a pamutszálak. Az enyhítést és finomítást általában egyetlen fürdőben végzik, hogy eltávolítsák a szálak szövése során hozzáadott olajos anyagokat, a pépet, a szövés során hozzáadott színezékeket, valamint a szállítás és tárolás során szennyezett útijegyzeteket és port.
6. Poliészter-pamut kevert és összefonódó szövetek: A poliészter-pamut szövetek méretezése gyakran PVA, keményítő és CMC keverékét használja, és a méretezési módszer általában forró lúgos vagy oxidálószeres méretezés.
7. Spandexet tartalmazó rugalmas szőtt anyag: Az előkezelés során figyelembe kell venni a spandex fizikai és kémiai tulajdonságait, hogy minimalizáljuk a spandex károsodását és megőrizzük a rugalmas anyag alakjának relatív stabilitását. Az írtelenítés általános módszere az enzimes írtelenítés (lapos relaxációs kezelés).
Post time: júl . 12, 2024 00:00